| Vívókönyv adatbázis | Középkori német-magyar szótár | Középkori német fordítási segédlet | Fegyver és vívástechnikai szótár | Fordítások, értelmezések: |
|
  |
Vívókönyv értelmezések, feldolgozások |
Harcművészet |
|
Salvator Fabris
A bevezetőt írta: Fábián Gábor
alvator Fabris
Salvator Fabris Padovában született 1544 körül. A korban a Pótól délre a bolognai iskola - Achille Marozzo, Antonio Manciolino és mások működése nyomán létrejött harcművészeti stílus - virágzott; Fabris szülőföldjén viszont megjelentek annak az új stílusnak a kezdeményei, amely a szúrásra, az egyetlen tempóban végrehajtott egyenes irányú támadásokat hangsúlyozta. Ez a művészet aztán később rendkívül népszerűvé vált európa-szerte, s ez az itáliai vívómestereket a kontinens királyi udvaraiban keresetté tette.
Sajnos Fabris korai életpályájáról nem állnak rendelkezésre források. Először az 1570-es években tűnik fel a padovai egyetemre járó dán nemesúr, Christian Barnekow társaságában. A következő húsz év ismét homályba veszik; 1598-ban találkozunk vele ismét, immár a schleswig-holsteini János Frigyes herceg vívómestereként. A tanítvány - egyben Bréma érseke és IV. Keresztély dán király unokatestvére - bizonyára elégedett lehetett a tanultakkal, így 1601-ben Fabris Kereztély fő udvari rapíroktatójává avanzsált.
Előző patrónusának búcsúajándékként adta át kézíratos, színes ábrákkal illusztrált művét, a Scientia e prattica dell' arme-t. Ennek 1606-os, kibővített koppenhágai nyomtatott kiadása képezi vizsgálatunk tárgyát, mely a Lo Schermo, overo Scienza d' Arme címet kapta.
A királyi udvart 62 évesen hagyta el, és Párizs érintésével visszatért szülővárosába, ahol 1618. november 18-án hunyt el.
Ekkorra nevét már európa-szerte ismerték. Padova városa fejedelmi temetésben részesítette, később szobrot is állítottak neki. Az őt követő vívógeneráció "Salvatornak, a nagymesternek" és "hivatásunk legnagynevűbb űzőjének" titulálta. Művét 1713-ig rengetegszer kiadták és számos nyelvre lefordították. És ahogy ilyenkor lenni szokott, hamar legendák szövődtek neve köré; mesélték, hogy Shakespeare őt kérte fel a Hamlet vívójeleneteinek megkoreografálására, továbbá azt is híresztelték róla, hogy az 1590-s években részese volt a svéd király élete ellen irányuló merényletnek, amelyet egy stockholmi álarcosbálon hajtottak volna végre.
A Scienza d'Arme mestermű a maga nemében.A 260 oldalnál is hosszabb traktátus példás alapossággal és rendszerességgel van megszerkesztve. Az arisztotelészi elvek szigorú tiszteletével, az oksági viszonyok, az egyes testhelyzetek és vívótechnikák objektív értékelésével, az alapoktól kiindulva a részletekig eljutva tárgyalja a vívás művészetét. A könyvet díszítő 190 illusztráció Ian Halbeeck, Keresztély király udvari festőjének kezét dicséri. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy mind tartalmában, mind esztétikai megjelenésében felülmúlja kora hasonló értekezéseit (Giganti, vagy Capoferro munkáit) és talán nem túlzunk, amikor az első tudományos igényű vívástechnikai kézikönyvként aposztrofáljuk.
Salvator Fabris a vívókönyv adatbázisban
|
A Vívásról, avagy a Fegyverek Tudománya
Tartalomjegyzék:
|
 |
Tovább |  |
|
ibliográfia:
| Hibát találtam az oldalon, vagy módosítási ötletem, javaslatom van! bejelentkezés |