| Vívókönyv adatbázis | Középkori német-magyar szótár | Középkori német fordítási segédlet | Fegyver és vívástechnikai szótár | Fordítások, értelmezések: |
|
  |
Vívókönyv értelmezések, feldolgozások |
Harcművészet |
|
A Lichtenawer iskola
A bevezetot írta: Erényi Gábor
ohannes Lichtenawer (XIV. század)
Johannes Lichtenawert (más néven Hans Liechtenauert) a német iskola atyjaként emlegetik, tanításainak hatása a XIV.-tol a XVI. századig nyomon követheto. Mesterei a ma ismeretlen bohémiai Lampert, krakkói Virgily és a sziléziai Liegnitzer. Eredeti muve, melyet "Zettel"-nek vagy "Zedel"-nek (jegyzet, cetli) nevezünk, sajnos elveszett. Szerencsére azonban késobbi mesterek gyakran idézik, így tanítása viszonylag nagy pontossággal rekonstruálható. Ez az akkori általános gyakorlatnak megfeleloen tulajdonképpen egy Merkverse, azaz memorizálást elosegíto vers, mely ráadásul a késobbi mesterek állítása szerint szándékosan úgy lett megfogalmazva, hogy csak a beavatottak értsék. Követoi a teljesség igénye nélkül: Sigmund Ringeck, Andres Liegnitzer, Peter von Danzig, Jud Lew, Paulus Kal, Hans Talhoffer, Hans von Speyer, Martin Siber, Johannes Lecküchner, Peter Falkner, Ludwig von Eyb, Jörg Wilhalm, Paulus Hector Mair és Joachim Meyer.
Ezeken az oldalakon a Lichtenawer mester nevével fémjelzett iskola hosszúkardos részének rekonstruálására, analizálására teszünk kísérletet, mégpedig korai követoi által készített vívókódexek elemzésén keresztül. A legrégebbi, MS3227a (vagy HS3227a) néven ismert kódexet vesszük alapul, párhuzamba állítva a soron következo néhány mester muveivel.
S3227a:
A nürnbergi Germanischen Nationalmuseum-ban fellelheto, 1389 környékére datált muvet régebben Döbringer Hausbuchnak is nevezték, mivel annak idején hanyagul került katalogizálásra a benne fellelheto Hanko Döbringer név alapján. Valójában semmi sem valószínusíti, hogy a név magára a teljes könyv szerzojére utal (sot, több kézírás is felismerheto benne), ezért ma már ezt az elnevezést a legtöbb történelmi harcmuvészetekkel foglalkozó iskola kerüli. A legújabb kutatások szerint több mester tanításait foglalja magában, így a bizonyos Hanko Döbringerét is. A hivatkozott mesterek közül legjelentosebb Johannes Liechtenauer muvének magyarázata (aki elképzelheto, hogy még élt ebben az idoben, erre azonban mindössze a tisztelt, de már nem élo emberekre akkoriban igen gyakran alkalmazott "dem got genädig seÿ", azaz durván fordítva "Isten irgalmazzon lelkének" kifejezés hiánya utal). Igazi Hausbuch-ként, mint az abban az idoben igen gyakori volt (elég csak Talhoffer számos muvét tekinteni az ismertebbek közül), a vívás mellett sok egyébbel is foglalkozik. Emígyen a kéziratban többek között a következok szerepelnek: robbanótöltetek, mágia, festék, gyógyszerek eloállítása, alkímia, asztrológia, orvoslás, higiénia és sok mással egyetemben a hosszúkard, tor, puszta kéz, lándzsa, bot, kard és pajzs, Messer használatának ismertetése különbözo mesterektol. A harc tudományával a közel 340 oldalból körülbelül 125 foglalkozik.
Egyéb elnevezései: HS 3227a, Nürnberger Handschrift GNM 3227a.
MS3227a a vívókönyv adatbázisban
A kódexet a következo muvekkel állítjuk párhuzamba:
igmund Ringeck: Mscr. Dresden C 487
A kódex 1440 körül íródott, jelenleg Drezdában, a Sächsische Landesbibliothek-ben lelheto fel. Sigmund Ringeckrol keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy Sigmund Ringeck Albrecht bajor herceg és rajnai orgróf vívómestere volt.
ans Talhoffer: Alte Armatur und Ringkunst (Thott 290 2°)
A kódex 1459-ben íródott. Jelenleg Dániában, a koppenhágai Det Kongelige Bibliotek-ben található.
aulus Kal: Cgm 1507
A XV. század második felére datált kódex jelenlegi tartózkodási helye München, a Bayerische Staatsbibliothek. A muvet Paulus Kal IX. Ludwig rajnai orgófnak és bajor hercegnek ajánlotta.
oliath (MS Germ. Quart. 2020, MS 5879)
Egy Lengyelországban felfedezett német nyelvu, igen terjedelmes mu. Jelenleg Krakkóban, a Jagello egyetem könyvtárában lelheto fel.
odex I.6.2.5
A kódex az augsburgi egyetem könyvtárában található. Négy mubol áll, melyet minden bizonnyal Paulus Hector Mair kötött egybe a XVI. század második felében.
A négy mu:
- Augsburger Fechtordnung (1r-5v)
- Ordnung und Chronik der Fechtbruderschaft Unserer Lieben Frau und Sankt Markus zu Frankfurt 1491 - 1566 (7r-20r)
- Hans Medel's Fechtbuch of 1539 (21r-42v)
- Martin Heemskercks' Fechter- und Ringerpaare (43v-49r)
eter von Danzig: Codex 44 A 8 (Cod. 1449)
Egy 1452-ben íródott mu, mely Liechtenawer, Andreas Lignitzer, Martin Hundfeld és Jud Ott tanításait is tartalmazza.
aulus Hector Mair: Mscr. Dresd. C 93/94
odex I.6.2.2
A kódex eredetije az Universitätsbibliothek Augsburg-ban található. Eredetileg két kódex volt, az első rész 1523-ből származik, szerzője Jörg Wilhalm, a másodikat pedig Lienhart Sollinger írta 1564-ben. Egyik vagy mindkét kódex valaha Paulus Hector Mair tulajdona volt.
|
MS3227a
Tartalomjegyzék:
2r 2v 3r 3v 4r 4v |
5r 5v 6r 6v 7r 7v 8r 8v 9r 9v 10r 10v |
12r |
13r |
14r 14v 15r 15v 16r 16v 17r 17v 18r  18v19r 19v 20r 20v 21r 21v 22r 22v |
24r 24v 25r 25v 26r 26v 27r 27v 28r 28v29r 29v30r 30v31r 31v32r 32v33r 33v34r 34v35r 35v36r 36v37r 37v38r 38v39r 39v40r | |
44r 44v 45r 45v 46r 46v 47r 47v 48r 48v 49r 49v 50r 50v 51r 51v 52r 52v |
54r 54v 55r 55v 56r 56v 57r 57v 58r 58v 59r 59v |
61r 61v |
65r |
67r 67v 68r 68v 69r 69v 70r 70v 71r 71v 72r 72v 73r 73v |
|
75r 75v 76r 76v 77r 77v |
|
80r |
|
85r |
|
87r 87v 88r 88v 89r | |
91r 91v 92r 92v 93r 93v 94r 94v 95r 95v 96r 96v 97r 97v 98r 98v 99r 99v 100r 100v 101r 101v 102r 102v 103r 103v 104r 104v 105r 105v 106r 106v 107r 107v 108r 108v 109r 109v 110r 110v |
112r 112v 113r 113v 114r 114v 115r 115v 116r 116v 117r 117v 118r 118v 119r 119v 120r 120v 121r 121v 122r 122v 123r 123v 124r 124v 125r 125v 126r 126v 127r 127v 128r 128v 129r 129v 130r 130v |
132r 132v 133r 133v 134r 134v 135r 135v 136r 136v 137r 137v 138r 138v 139r 139v 140r 140v 141r 141v 142r 142v 143r 143v 144r 144v 145r 145v 146r 146v 147r 147v 148r 148v 149r 149v 150r 150v |
152r 152v 153r 153v 154r 154v 155r 155v 156r 156v 157r 157v 158r 158v 159r 159v 160r 160v 161r 161v 162r 162v 163r 163v 164r 164v 165r 165v |
167r 167v 168r 168v 169r 169v |
|
 |
Tovább |  |
|
ibliográfia:
- Anglo, Sydney: The Martial Arts of Renaissance Europe, Yale University Press, 2000
- Ehlert, Trude Ehlert; Leng, Rainer: Frühe Koch- und Pulverrezepte aus der Nürnberger Handschrift GNM 3227a (um 1389); in: Medizin in Geschichte, Philologie und Ethnologie. Königshausen & Neumann, 2003
- Clements, John: Masters of Medieval and Renaissance Martial Arts - Rediscovering The Western Combat Heritage, Paladin Press, Bouler, 2008
- Clements, John: Medieval Swordsmanship. Paladin Press, Boulder, 1998
- Hils, Hans-Peter: Meister Johann Liechtenauers Kunst des langen Schwertes. Frankfurt am Main: Verlag Peter Lang, 1985
- Hull, Jeffrey: Fight Earnestly, the Fight-Book from 1459 AD by Hans Talhoffer
- Hull, Jeffrey Hull (transcr, transl & comment) & Maziarz, Monika (transcr) & Zabinsi, Grzegorz transcr): Knightly Dueling - the Fighting Arts of German Chivalry. Paladin Press; Boulder; 2008
- Lindholm, David: Cod.HS.3227a, or Hanko Döbringer fechtbuch from 1389
- Lindholm, David; Svärd, Peter: Sigmund Ringeck's Knightly Arts of Combat. Boulder, Colorado: Paladin Press, 2006
- Lindholm, David; Svärd, Peter: Sigmund Ringeck's Knightly Art of the Longsword. Boulder, Colorado: Paladin Press, 2003
- Rector, Mark: Medieval Combat: A Fifteenth-Century Illustrated Manual of Swordfighting and Close-Quarter Combat. Greenhill Books, London, 2000
- Tobler, Christian Henry: Fighting with the German Longsword. Chivalry Bookshelf, 2004
- Tobler, Christian Henry: In Service of the Duke: Paulus Kal. Chivalry Bookshelf, 2006
- Tobler, Christian Henry: Secrets of German Medieval Swordsmanship. Chivalry Bookshelf, 2001
- Welle, Rainer Welle: ... und wisse das alle höbischeit kompt von deme ringen. Pfaffenweiler: Centaurus, 1993
- Wierschin, Martin: Meister Johann Liechtenauers Kunst des Fechtens. München, 1965
- Zabinski, Grzegorz: Codex Wallerstein. Paladin Press, 2002
| Hibát találtam az oldalon, vagy módosítási ötletem, javaslatom van! bejelentkezés |
egytani receptek (festékék, gyógyszerek, alkímia):
émek edzése:
lkímiai receptek:
ichtenawer tanításai:
ülönböző mesterek tanításai:
lemek, jellemvonások, évszakok, életkorok táblázata, receptek, asztrológia:
rvosi és egyéb receptek:
eceptek:
őrvívás: